PhD-kutatóként a természet által felvetett kérdésekre a geometria nyelvével keresi a válaszokat.
Formákat, mintázatokat vizsgál a természetben, és definiál új formaosztályt. A térkitöltő formáknak nincsen éles csúcsuk; ezek a lágy cellák, melyek megjelennek a természetben is, például a Nautilus-csiga házában – magyarázza.
„Galileo Galilei is mondta: a természet könyvét a geometria nyelvén írták” – idézi az itáliai fizikust, csillagászt és természettudóst. Példát is említ: az égitesteken megjelennek különböző geológiai repedések, melyekről sokszor csak egy-egy fénykép áll rendelkezésre. Ezekből lehet geometriai elemzések alapján arra következtetni, hogy keletkezésükben milyen természeti jelenségek játszottak szerepet. „Gyakran egy kapcsolatteremtőnek érzem magam más területekről érkezett kutatók és a geometria között” – mondja.
Úgy látja, hogy a molekuláris mintázatokat vizsgáló projektben komoly szerepe lehet. Társaival prezentálhattak Konsztantyin Novoszelov Nobel-díjas fizikusnak, akit annyira megragadott a téma, hogy csatlakozott is a kutatáshoz. „Ekkor azt éreztem, hogy az, amit csinálok, az az ilyen komoly embereket is érdekli, s nagy jelentősége lehet.”
A tehetség mindenkiben benne van, de nagy önismeretre van szükség ahhoz, hogy ezt felfedezzük – említi. „Szeretném megmutatni más fiataloknak is, hogy a tudomány érdekes, és a tudománnyal lehet sikereket elérni.”