Minden családi vállalkozás életében elérkezik az idő, amikor az alapító-tulajdonos családfőnek el kell gondolkodnia azon, mi legyen cégével, ha visszavonul. Ha már nem érez magában annyi energiát, mint erejének teljében. Ha már úgy gondolja, hogy a családban a kiszemelt gyermekek, vagy a távolabbi rokonok elég érettek, tapasztaltak, hogy fokozatosan átvegyék vállalatában az irányítást, a vezetői feladatokat. Vagy éppen még ereje birtokában van, de úgy gondolja, másra bízza szeretett cégét, és életkorának megfelelően nyugdíjba vonul. Elkezd élni hobbijának, és idejét mondjuk utazásra, vitorlázásra, golfozásra, kertészkedésre, netán szőlőművelésre, borkészítésre fordítja. És közben nyugodt lehet, hogy méltó kezekbe adta át vállalkozását.

 

Figyelmeztetés, riogatás nélkül

 

Mindehhez azonban arra van szükség, hogy egy cégvezető visszavonulása előtt már évekkel korábban elkezdjen gondolkodni, kivel, miként, milyen formában szeretné cégét később is biztonságban látni. Ugyanolyan eredményesen, mint ahogy ő képes azt működtetni. Mert ha ezt nem teszi meg, halasztja az utódlás, a családi generációváltás kérdéseinek megválaszolását, akkor óhatatlan, hogy idővel, vagy épp egy váratlan esemény következtében neki, esetleg családtagjainak hirtelen kell szembesülnie a cég jövőjének sürgős rendezésével.

 

Tegyük fel, hogy egy 60 éves, folyamatosan túlterhelt vezető agyvérzésben halt meg. Bár szóba került az utódlás, mindig akadt sürgősebb feladat a napi teendők ellátása során. A feleségére marad a többmilliárdos cégbirodalom, amivel – tapasztalatok hiányában – egyszerűen nem tud mit kezdeni. A tulajdonosok ’majd lesz valahogy’ hozzáállása olyan növekvő kockázat, amelyben romolhat a cégérték, nőhet a személyes kockázat, és végül szinte biztosan a család, a munkatársak fizetik meg a halogatás árát.

 

A szomorú példa felhívja a figyelmet: a káosz, a családi vállalkozásra leselkedő tragikus forgatókönyv elkerülhető, ha időben elkezdünk beszélni a jövőről, a vállalkozás jövőjét meghatározó lehetőségekről. Ennek konkrét fokozatait is meghatározza. Egy cégvezetőnek már évekkel tervezett visszavonulása előtt el kell kezdeni gondolkodnia, mi történjen vállalatával, annak irányításával, a családtagok esetleges szerepével, és nem utolsósorban

BIZALMI VAGYONKEZELÉS

A bizalmi vagyonkezelés a családi vagyon hosszú távú védelmét és professzionális kezelését szolgálja, előre meghatározott szabályok szerint. Segítségével a generációváltás tervezhetőbbé válik, miközben a vállalkozás és a felhalmozott vagyon egysége, folytonossága is megőrizhető.

a felhalmozott vagyonnal. E folyamat része lehet egy második ügyvezető kinevezése, aki jogosult a cég képviseletére. Örökösök kijelölése, bevonása az irányításba. Valamint a tulajdonjogok tisztázása: a vállalkozás és az ingatlanok, a nagy értékű eszközök szétválasztása külön jogi személyekbe. Szükséges egy objektív cégértékelés is, illetve gondolkodás a jogi lehetőségeken, megoldásokon. Ezek egyike lehet a bizalmi vagyonkezelés intézménye.

 

Kétoldalú jogviszony, három szereplővel

 

A bizalmi vagyonkezelés (BVK) a magyar jogban egy szerződéses alapon működő vagyonkezelési forma, amelyben a vagyon tulajdonosa a vagyonát egy vagyonkezelőre bízza azzal, hogy azt a kedvezményezett(ek) érdekében kezelje. A vagyon a szerződés megkötésekor kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, és a vagyonkezelő tulajdonába kerül, aki azt csak a kedvezményezett céljaira használhatja. A kedvezményezett azonban lehet részben akár a korábbi tulajdonos is.

Ez olyan kétoldalú jogviszony, amelynek három szereplője van: a vagyonrendelő, aki jellemzően a cég a tulajdonosa, s övé az a vagyon, amelyet szeretne megosztani, átadni. A másik szereplő a vagyonkezelő, akit a vagyonrendelő azzal bíz meg, hogy számára kezelje ezt a vagyont, gyakorolja fölötte a tulajdonosi jogokat. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, át is kell rá ruházni. Vagyis formálisan minden szempontból tulajdonosává kell válnia annak, amit kezelni fog. A harmadik oldalon állnak a kedvezményezettek, azok a személyek, akiknek a javára az egész jogi folyamat történik, akik a végén a haszonból részesülnek. A szakember fontosnak tartotta hangsúlyozni: a szerződés megkötésekor az a vagyon, amit a vagyonkezelő megkap, attól fogva elkülönül a szereplők magánvagyonától. Ez csőd- öröklés- és vagyonvédelem szempontjából is lényeges. De például függetlenedik például egy családon belül bekövetkező válástól is.

 

A vagyonkezelő köteles a vagyont megőrizni, gyarapítani. A kedvezményezett a vagyonból vagy hozamából pedig jogosult részesülni. A BVK célja lényegében a családi vagyon védelme, a vállalkozások utódlása, a generációk közötti vagyonátadás.

 

Konfliktusmentes átmenet

 

Szakértők szerint a Magyarországon 2014. március 15-e óta létező bizalmi vagyonkezelés formáját egyre többen használják, mert tervezhetőbb, stabilabb, és konfliktusmentesebb átmenetet nyújthat, mint a hagyományos öröklési rend betartása. A vagyonrendelő a BVK-ban pontosan meghatározhatja, ki, mikor, milyen feltételekkel, milyen arányban kaphat juttatást a vagyonból. Például a családi vállalkozásban való részvétel arányában. Emellett a bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg automatikusan a vagyonrendelő örökhagyó halálával. Nem érinti az öröklési eljárást, a vállalkozáson, a vagyonon nem kell hagyatéki eljárásban osztozni, a cég folyamatosan működhet tovább, mivel nincs vitatott hagyaték, zár alá vétel.

 

A vagyonkezelőnek hivatásszerűen kell kezelni a vagyont, nem a gyakran tapasztalatlan örökös dönti el, mi legyen a családi befektetésekkel, ingatlanokkal. A családfő halála után az ingatlan is egységben marad, a kedvezményezettek csak használati jogot, hozamot kaphatnak. A cégben pedig, a halálesetet követően is szakszerűen tudja képviselni a vállalkozás érdekeit. Gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, az irányítást. Így a vállalat működése folyamatos maradhat, nem eshet szét. A vagyonrendelő egyébként még életében rendelkezhet arról, ki legyen majd a cég ügyvezetője, és milyen jogosítványt kapjanak a családtagok. De arról is, milyen feltételekkel lehet eladni a céget.

A vagyonkezelő elvben lehet természetes személy – hozzáértő rokon, barát, ügyvéd –, ám üzletszerű vagyonkezelés esetében inkább a szervezeti forma javasolt. Ez utóbbi jogi személy lehet egy hozzáértő kft., zrt., ügyvédi iroda, de olyan vagyonkezelő társaság is, melyet kifejezetten BVK-ra hoztak létre. Az igazgatóságot ügyvezető irányítja, a vagyonkezelői csapatban általában lennie kell pénzügyi szakértőnek, könyvelőnek, kockázatkezelőnek, jogi szakembernek, könyvvizsgálónak.

 

Ha egy vállalkozó komolyan gondolkodik egy BVK létrehozásában, szükséges olyan profi szakmai tanácsaó cég, ügyvédi iroda segítsége, amely gyakorlati tanácsokat tud adni, a cégtulajdonos-ügyvezetőnek, konkrét céljai elérése érdekében. Másfelől kellően el tudja igazítani könyvelési, adózási, jogi, öröklési, cégátadási kérdésekben. S szükség esetén létre tudja hozni e vagyonkezelési formát, és adott esetben akár működtetni is tudja.

Egy jó tanácsadó valójában magokat ültet: nem az a dolga, hogy másnap szerződést írjon, hanem hogy elindítsa a családon belüli párbeszédet. A halált nem tudjuk elkerülni, a káoszt viszont igen – de ehhez időben kell elkezdeni beszélni róla.